Kopjafa avatás a Hegyestűn

  Kora reggel indultam Pécsről, átszeltem a Mecseket és hét körül megérkeztem Szászvárra. Elsőre elvétettem az utcát, de aztán gyorsan megtaláltam Gruber Laciék házát. Átültem az autójukba és nem sokkal hét után már úton is voltunk Hegyestű felé. Mirával Laci lányával hármasban mentünk a kopjafa avatásra. Dombóvár-Kaposvár-Balatonlelle után megkerültük a Balcsit, de ezután tettünk egy rövid kitérőt Sümegre. Mogyorós-dombi látogatás és a tízórai véres hurka után már Hegyestű következett. Persze Tapolcát elhagyva egyre több fotószünettel. Előbb a Szent-György hegy miatt, majd a Káli-medencébe érve a távolban feltűnő célpontunk végett kellett meg-megállni. Negyed órával a megnyitó előtt érkeztünk ekkor már a szegedi társaság nagy része megérkezett. Az alapítvány és a védegylet közösen búszós,kirándulós hétvégét szervezett az avatás időpontjára.
Hegyestű őszi színekben
 A kopjafa a parkoló szintjén lett felállítva a kőzettani kiállítás mellett. Mikor megérkeztünk egy fehér lepel takarta a kopjafát, ezért izgatottan vártuk a ceremóniát, valamint én személy szerint, hogy végre lássam a kopjafát.
Lepel alatt a kopjafa
12 óra után mikor már mindenki megérkezett Veres Zsolt a Magyar Földtani Védegylet titkára ragadta magához a szót egy rövid időre, hogy felkérje Korbély Barnabást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park geológiai és barlangtani szakreferensét nyissa meg a rendezvényt.
Az avató
A kedves szavak után Monoszló polgármestere Simon György mondott beszédet, majd legvégül a Szegedi Egyetem részéről Pál-Molnár Elemér Tamás kollégáját hallgathatták meg az egybegyűltek. Ezt követően lekerült a lepel a kopjafáról és végre megcsodálhattuk az oly régóta várt alkotást.
Lekerül a lepel
Fényképezőgépek kattintgatása alatt Páll Dávid Gergely a Magyar Földtani Védegylet elnöke ismertette a kopjafa szimbólumainak a részleteit. A kopjafa 5 részből áll, ami arra utal, hogy Tomi az 50-es éveiben járt mikor eltávozott közülünk. Ezek után a formák jelentése külön-külön.
A kopjafa

  • Lámpás szimbóluma arra utal, hogy tanult ember volt Tamás és emellett nagyon jó tanító, nem csak önös érdekek vezérelték, szerette átadni a tudását mások számára is. 
  • Férfiember jelkép az elhunyt nemére utal.
  • Ásványforma Tamás gyűjtőszenvedélyének, azon belül is az ásványoknak állít emléket.
  • Csillag a Magyarság jelképe, szeretett utazni Tomi, de mindig visszatért a Kárpát-medencébe.
  • Félhold az etiópiai tragédiára utal, a hősi halál szimbóluma.
A kopjafa táblája
A kopjafát Gergely Sándor fafaragó úr készítette a Fábián Tamás ÉRT-ÉK Alapítvány, a Magyar Földtani Védegylet és a Szegedi Tudományegyetem felkérésére.

A Dél-Dunántúli szekció
Végül közelebb húzódtunk és mindenki elkészítette a maga fényképét, majd egy-egy pogácsa és pálinka társaságában kötetlen beszélgetéssel zárult a rendezvény hivatalos része.
A Csapat
Csoportkép, majd irány a Hegyestű csúcsa. Egy rövid lépcsősor után értünk fel az első szintre ahonnan a bazaltorgonák látványa tárult elénk. Furcsamód egy ismertető táblán az etiópiai Erta Ale vulkánnal szemléltették a Hegyestű egykori működését.
Mira a Hegyestűvel (Fotó: Gruber László)
Páratlan kilátásban volt részünk
Még egy kicsit fentebb sétáltunk, ahonnan a Káli-medence és a Tapolcai-medence tanúhegyeivel ismerkedtünk.
Fotószünet a Hegyestűn
A gyönyörű őszi színek folyton meg-meg állítottak, ezért csak lassan értünk fel a felső kilátóba. Innen is rácsodálkoztunk a Balaton-felvidék eme remek szegletére. Majd Veres Zsolt szavait szívtuk magunkba, a hely keletkezéséről, a bazalt vulkanizmusról... Jó volt újra szakmázni, kicsit úgy éreztem magam, mint mikor még az egyetemre jártam és a Tomi féle terepgyakorlatok hangulatait éltem újra.
A kék
Őszi fotószünet (Fotó: Gruber László)
Lesétáltunk a parkolóba, hogy aztán a kirándulás a Fekete-hegyen folytatódjon. Két kisbusszal és két autóval átmentünk Szentbékkállára, majd ha kissé nehezen is de letettük a járműveket és rövid sétára indultunk az  Eötvös Károly kilátóhoz.
Eötvös Károly kilátó
A kék jelzést követve értünk fel a Fekete-hegy peremén álló remek panorámájú kilátóba. Keletre a Hegyestű, előttünk-alattuk Köveskál és a Kornyi-tó, mögötte a Balaton, nyugatra pedig a tanúhegyekben gyönyörködtünk.
Hegyestű, Balaton és Köveskál
Kornyi-tó és a Balaton
Tanúhegyek és a Keszthelyi-öböl
A kilátótól a Fekete-hegyi Bonta-tóhoz sétáltunk, aminek a keletkezését mesélte le nekünk Zsolt, majd visszatértünk a kocsikhoz. Miközben lefelé sétáltunk az út mentén talált hecsedlivel és mandulával tömtük a bendőnket.
Mandulafák a Fekete-hegy lábánál
Négykor szerettünk volna hazaindulni, de annyira jól éreztük magunkat eme csodás őszi napon a Káli-medencében, hogy nem tudtuk kihagyni a Szentbékkállai kőtengert. Egészen a kőtengerig ki lehet menni autóval a faluból, rajtunk kívül is sok kiránduló, turista kereste fel a helyet.
Kelemen-kő
Madáritató
Újra kéken
Mira a kőfülkében (Fotó: Gruber László)
Az ingókő és a madáritatók után elbúcsúztunk a többiektől, majd a nap megkoronázásaként két tő Fekete kökörcsint találtunk az autó felé menet. Azt érdemes tudni erről a virágról, hogy kora tavasszal virágzik, ezért csodálkoztunk rá annyira ezen az októberi napon.
Őszi Fekete kökörcsin 
Extázisban (Fotó: Gruber László)
Lemenő nap sugaraiban hagytuk el a Káli-medencét, egy igazán tartalmas és szép nap végeként vidáman autóztunk hazafelé.
  Legvégül szeretném megköszönni a Szervezőknek, hogy Szeged, Vasvár és Bonyhád után immár negyedik helyszínként a Káli-medence is felkerült azon térképre, ahol Tamás barátai összegyűlhetnek, emlékezhetnek  Fábián Tamásra, az utazóra, a fotósra, az ásványgyűjtőre, a tanárra, de leginkább a Barátra.
Köszönöm.

Megjegyzések